számító
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Participle
[edit]számító
Adjective
[edit]számító (comparative számítóbb, superlative legszámítóbb)
- (derogatory, of a person) calculating (serving one's own interests in an unemotional, analytical manner)
- (of a machine) calculating (having the ability to calculate)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | számító | számítók számítóak |
| accusative | számítót | számítókat számítóakat |
| dative | számítónak | számítóknak számítóaknak |
| instrumental | számítóval | számítókkal számítóakkal |
| causal-final | számítóért | számítókért számítóakért |
| translative | számítóvá | számítókká számítóakká |
| terminative | számítóig | számítókig számítóakig |
| essive-formal | számítóként | számítókként számítóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | számítóban | számítókban számítóakban |
| superessive | számítón | számítókon számítóakon |
| adessive | számítónál | számítóknál számítóaknál |
| illative | számítóba | számítókba számítóakba |
| sublative | számítóra | számítókra számítóakra |
| allative | számítóhoz | számítókhoz számítóakhoz |
| elative | számítóból | számítókból számítóakból |
| delative | számítóról | számítókról számítóakról |
| ablative | számítótól | számítóktól számítóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
számítóé | számítóké számítóaké |
| non-attributive possessive – plural |
számítóéi | számítókéi számítóakéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- számító in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN