sóhajtottál

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From sóhajt +‎ -ottál.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃoːɦɒjtotːaːl]
  • Hyphenation: só‧haj‧tot‧tál

Verb

[edit]

sóhajtottál

  1. second-person singular indicative past indefinite of sóhajt