meglep

Hungarian

Etymology

meg- +‎ lep

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡlɛp]
• Hyphenation: meg‧lep
• Rhymes: -ɛp

Verb

meglep

1. (transitive) to surprise (to cause someone to feel surprise)

Conjugation

Conjugation of meglep

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	meglepek	meglepsz	meglep	meglepünk	megleptek	meglepnek
			def.	meglepem	megleped	meglepi	meglepjük	meglepitek	meglepik
			2nd obj	megleplek
		past	indef.	megleptem	megleptél	meglepett	megleptünk	megleptetek	megleptek
			def.	megleptem	meglepted	meglepte	megleptük	megleptétek	meglepték
			2nd obj	megleptelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog lepni.
archaic preterite		indef.	meglepék	meglepél	meglepe	meglepénk	meglepétek	meglepének
		def.	meglepém	meglepéd	meglepé	meglepénk	meglepétek	meglepék
		2nd obj	meglepélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. meglep vala, meglepett vala/volt.
archaic future	indef.	meglependek	meglependesz	meglepend	meglependünk	meglependetek	meglependenek
	def.	meglependem	meglepended	meglependi	meglependjük	meglependitek	meglependik
	2nd obj	meglependelek
condi­tional	pre­sent	indef.	meglepnék	meglepnél	meglepne	meglepnénk	meglepnétek	meglepnének
		def.	meglepném	meglepnéd	meglepné	meglepnénk (or meglepnők)	meglepnétek	meglepnék
		2nd obj	meglepnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. meglepett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	meglepjek	meglepj or meglepjél	meglepjen	meglepjünk	meglepjetek	meglepjenek
			def.	meglepjem	meglepd or meglepjed	meglepje	meglepjük	meglepjétek	meglepjék
			2nd obj	meglepjelek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. meglepett légyen
infinitive	meglepni		meglepnem	meglepned	meglepnie	meglepnünk	meglepnetek	meglepniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	meglepés		meglepő	meglepett	meglependő	meglepve (meglepvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem lep meg or meg is lep.

Potential conjugation of meglep

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	meglephetek	meglephetsz	meglephet	meglephetünk	meglephettek	meglephetnek
			def.	meglephetem	meglepheted	meglepheti	meglephetjük	meglephetitek	meglephetik
			2nd obj	meglephetlek
		past	indef.	meglephettem	meglephettél	meglephetett	meglephettünk	meglephettetek	meglephettek
			def.	meglephettem	meglephetted	meglephette	meglephettük	meglephettétek	meglephették
			2nd obj	meglephettelek
archaic preterite		indef.	meglepheték	meglephetél	meglephete	meglepheténk	meglephetétek	meglephetének
		def.	meglephetém	meglephetéd	meglepheté	meglepheténk	meglephetétek	meglepheték
		2nd obj	meglephetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. meglephet vala, meglephetett vala/volt.
archaic future	indef.	meglephetendek or meglepandhatok	meglephetendesz or meglepandhatsz	meglephetend or meglepandhat	meglephetendünk or meglepandhatunk	meglephetendetek or meglepandhattok	meglephetendenek or meglepandhatnak
	def.	meglephetendem or meglepandhatom	meglephetended or meglepandhatod	meglephetendi or meglepandhatja	meglephetendjük or meglepandhatjuk	meglephetenditek or meglepandhatjátok	meglephetendik or meglepandhatják
	2nd obj	meglephetendelek or meglepandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	meglephetnék	meglephetnél	meglephetne	meglephetnénk	meglephetnétek	meglephetnének
		def.	meglephetném	meglephetnéd	meglephetné	meglephetnénk (or meglephetnők)	meglephetnétek	meglephetnék
		2nd obj	meglephetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. meglephetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	meglephessek	meglephess or meglephessél	meglephessen	meglephessünk	meglephessetek	meglephessenek
			def.	meglephessem	meglephesd or meglephessed	meglephesse	meglephessük	meglephessétek	meglephessék
			2nd obj	meglephesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. meglephetett légyen
infinitive	(meglephetni)		(meglephetnem)	(meglephetned)	(meglephetnie)	(meglephetnünk)	(meglephetnetek)	(meglephetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	meglephető			meglephetetlen		(meglephetve / meglephetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem lephet meg or meg is lephet.

Derived terms

• meglepetés (via its archaic passive meglepetik)
• meglepő
• meglepődik

Further reading

• meglep in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.