megkövetel

Hungarian

Etymology

meg- +‎ követel

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛkːøvɛtɛl]
• Hyphenation: meg‧kö‧ve‧tel
• Rhymes: -ɛl

Verb

megkövetel

1. (transitive) to demand, to require, to call for, to necessitate, to exact

Conjugation

Conjugation of megkövetel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	megkövetelek	megkövetelsz	megkövetel	megkövetelünk	megköveteltek	megkövetelnek
			def.	megkövetelem	megköveteled	megköveteli	megköveteljük	megkövetelitek	megkövetelik
			2nd obj	megkövetellek
		past	indef.	megköveteltem	megköveteltél	megkövetelt	megköveteltünk	megköveteltetek	megköveteltek
			def.	megköveteltem	megkövetelted	megkövetelte	megköveteltük	megköveteltétek	megkövetelték
			2nd obj	megköveteltelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog követelni.
archaic preterite		indef.	megkövetelék	megkövetelél	megkövetele	megkövetelénk	megkövetelétek	megkövetelének
		def.	megkövetelém	megköveteléd	megkövetelé	megkövetelénk	megkövetelétek	megkövetelék
		2nd obj	megkövetelélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megkövetel vala, megkövetelt vala/volt.
archaic future	indef.	megkövetelendek	megkövetelendesz	megkövetelend	megkövetelendünk	megkövetelendetek	megkövetelendenek
	def.	megkövetelendem	megkövetelended	megkövetelendi	megkövetelendjük	megkövetelenditek	megkövetelendik
	2nd obj	megkövetelendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	megkövetelnék	megkövetelnél	megkövetelne	megkövetelnénk	megkövetelnétek	megkövetelnének
		def.	megkövetelném	megkövetelnéd	megkövetelné	megkövetelnénk (or megkövetelnők)	megkövetelnétek	megkövetelnék
		2nd obj	megkövetelnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megkövetelt volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	megköveteljek	megkövetelj or megköveteljél	megköveteljen	megköveteljünk	megköveteljetek	megköveteljenek
			def.	megköveteljem	megköveteld or megköveteljed	megkövetelje	megköveteljük	megköveteljétek	megköveteljék
			2nd obj	megköveteljelek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megkövetelt légyen
infinitive	megkövetelni		megkövetelnem	megkövetelned	megkövetelnie	megkövetelnünk	megkövetelnetek	megkövetelniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	megkövetelés		megkövetelő	megkövetelt	megkövetelendő	megkövetelve (megkövetelvén)		megköveteltet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem követel meg or meg is követel.

Potential conjugation of megkövetel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	megkövetelhetek	megkövetelhetsz	megkövetelhet	megkövetelhetünk	megkövetelhettek	megkövetelhetnek
			def.	megkövetelhetem	megkövetelheted	megkövetelheti	megkövetelhetjük	megkövetelhetitek	megkövetelhetik
			2nd obj	megkövetelhetlek
		past	indef.	megkövetelhettem	megkövetelhettél	megkövetelhetett	megkövetelhettünk	megkövetelhettetek	megkövetelhettek
			def.	megkövetelhettem	megkövetelhetted	megkövetelhette	megkövetelhettük	megkövetelhettétek	megkövetelhették
			2nd obj	megkövetelhettelek
archaic preterite		indef.	megkövetelheték	megkövetelhetél	megkövetelhete	megkövetelheténk	megkövetelhetétek	megkövetelhetének
		def.	megkövetelhetém	megkövetelhetéd	megkövetelheté	megkövetelheténk	megkövetelhetétek	megkövetelheték
		2nd obj	megkövetelhetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megkövetelhet vala, megkövetelhetett vala/volt.
archaic future	indef.	megkövetelhetendek or megkövetelandhatok	megkövetelhetendesz or megkövetelandhatsz	megkövetelhetend or megkövetelandhat	megkövetelhetendünk or megkövetelandhatunk	megkövetelhetendetek or megkövetelandhattok	megkövetelhetendenek or megkövetelandhatnak
	def.	megkövetelhetendem or megkövetelandhatom	megkövetelhetended or megkövetelandhatod	megkövetelhetendi or megkövetelandhatja	megkövetelhetendjük or megkövetelandhatjuk	megkövetelhetenditek or megkövetelandhatjátok	megkövetelhetendik or megkövetelandhatják
	2nd obj	megkövetelhetendelek or megkövetelandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	megkövetelhetnék	megkövetelhetnél	megkövetelhetne	megkövetelhetnénk	megkövetelhetnétek	megkövetelhetnének
		def.	megkövetelhetném	megkövetelhetnéd	megkövetelhetné	megkövetelhetnénk (or megkövetelhetnők)	megkövetelhetnétek	megkövetelhetnék
		2nd obj	megkövetelhetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megkövetelhetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	megkövetelhessek	megkövetelhess or megkövetelhessél	megkövetelhessen	megkövetelhessünk	megkövetelhessetek	megkövetelhessenek
			def.	megkövetelhessem	megkövetelhesd or megkövetelhessed	megkövetelhesse	megkövetelhessük	megkövetelhessétek	megkövetelhessék
			2nd obj	megkövetelhesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megkövetelhetett légyen
infinitive	(megkövetelhetni)		(megkövetelhetnem)	(megkövetelhetned)	(megkövetelhetnie)	(megkövetelhetnünk)	(megkövetelhetnetek)	(megkövetelhetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	megkövetelhető			megkövetelhetetlen		(megkövetelhetve / megkövetelhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem követelhet meg or meg is követelhet.

Derived terms

• megkövetelés

Further reading

• megkövetel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN