megcsal

Hungarian

Etymology

meg- +‎ csal

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛkt͡ʃɒl]
• Hyphenation: meg‧csal
• Rhymes: -ɒl

Verb

megcsal

1. (transitive) to cheat (to be unfaithful to one's spouse)

Conjugation

Conjugation of megcsal

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	megcsalok	megcsalsz	megcsal	megcsalunk	megcsaltok	megcsalnak
			def.	megcsalom	megcsalod	megcsalja	megcsaljuk	megcsaljátok	megcsalják
			2nd obj	megcsallak
		past	indef.	megcsaltam	megcsaltál	megcsalt	megcsaltunk	megcsaltatok	megcsaltak
			def.	megcsaltam	megcsaltad	megcsalta	megcsaltuk	megcsaltátok	megcsalták
			2nd obj	megcsaltalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog csalni.
archaic preterite		indef.	megcsalék	megcsalál	megcsala	megcsalánk	megcsalátok	megcsalának
		def.	megcsalám	megcsalád	megcsalá	megcsalánk	megcsalátok	megcsalák
		2nd obj	megcsalálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megcsal vala, megcsalt vala/volt.
archaic future	indef.	megcsalandok	megcsalandasz	megcsaland	megcsalandunk	megcsalandotok	megcsalandanak
	def.	megcsalandom	megcsalandod	megcsalandja	megcsalandjuk	megcsalandjátok	megcsalandják
	2nd obj	megcsalandalak
condi­tional	pre­sent	indef.	megcsalnék	megcsalnál	megcsalna	megcsalnánk	megcsalnátok	megcsalnának
		def.	megcsalnám	megcsalnád	megcsalná	megcsalnánk (or megcsalnók)	megcsalnátok	megcsalnák
		2nd obj	megcsalnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megcsalt volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	megcsaljak	megcsalj or megcsaljál	megcsaljon	megcsaljunk	megcsaljatok	megcsaljanak
			def.	megcsaljam	megcsald or megcsaljad	megcsalja	megcsaljuk	megcsaljátok	megcsalják
			2nd obj	megcsaljalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megcsalt légyen
infinitive	megcsalni		megcsalnom	megcsalnod	megcsalnia	megcsalnunk	megcsalnotok	megcsalniuk
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	megcsalás		megcsaló	megcsalt	megcsalandó	megcsalva (megcsalván)		megcsalat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem csal meg or meg is csal.

Potential conjugation of megcsal

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	megcsalhatok	megcsalhatsz	megcsalhat	megcsalhatunk	megcsalhattok	megcsalhatnak
			def.	megcsalhatom	megcsalhatod	megcsalhatja	megcsalhatjuk	megcsalhatjátok	megcsalhatják
			2nd obj	megcsalhatlak
		past	indef.	megcsalhattam	megcsalhattál	megcsalhatott	megcsalhattunk	megcsalhattatok	megcsalhattak
			def.	megcsalhattam	megcsalhattad	megcsalhatta	megcsalhattuk	megcsalhattátok	megcsalhatták
			2nd obj	megcsalhattalak
archaic preterite		indef.	megcsalhaték	megcsalhatál	megcsalhata	megcsalhatánk	megcsalhatátok	megcsalhatának
		def.	megcsalhatám	megcsalhatád	megcsalhatá	megcsalhatánk	megcsalhatátok	megcsalhaták
		2nd obj	megcsalhatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megcsalhat vala, megcsalhatott vala/volt.
archaic future	indef.	megcsalhatandok or megcsalandhatok	megcsalhatandasz or megcsalandhatsz	megcsalhatand or megcsalandhat	megcsalhatandunk or megcsalandhatunk	megcsalhatandotok or megcsalandhattok	megcsalhatandanak or megcsalandhatnak
	def.	megcsalhatandom or megcsalandhatom	megcsalhatandod or megcsalandhatod	megcsalhatandja or megcsalandhatja	megcsalhatandjuk or megcsalandhatjuk	megcsalhatandjátok or megcsalandhatjátok	megcsalhatandják or megcsalandhatják
	2nd obj	megcsalhatandalak or megcsalandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	megcsalhatnék	megcsalhatnál	megcsalhatna	megcsalhatnánk	megcsalhatnátok	megcsalhatnának
		def.	megcsalhatnám	megcsalhatnád	megcsalhatná	megcsalhatnánk (or megcsalhatnók)	megcsalhatnátok	megcsalhatnák
		2nd obj	megcsalhatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megcsalhatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	megcsalhassak	megcsalhass or megcsalhassál	megcsalhasson	megcsalhassunk	megcsalhassatok	megcsalhassanak
			def.	megcsalhassam	megcsalhasd or megcsalhassad	megcsalhassa	megcsalhassuk	megcsalhassátok	megcsalhassák
			2nd obj	megcsalhassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megcsalhatott légyen
infinitive	(megcsalhatni)		(megcsalhatnom)	(megcsalhatnod)	(megcsalhatnia)	(megcsalhatnunk)	(megcsalhatnotok)	(megcsalhatniuk)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	megcsalható			megcsalhatatlan		(megcsalhatva / megcsalhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem csalhat meg or meg is csalhat.

Derived terms

• megcsalás

Further reading

• megcsal in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN