mérgező
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Participle
[edit]mérgező
Adjective
[edit]mérgező (comparative mérgezőbb, superlative legmérgezőbb)
Declension
[edit]| Inflection of mérgező | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | mérgező | mérgezők mérgezőek |
| accusative | mérgezőt | mérgezőket mérgezőeket |
| dative | mérgezőnek | mérgezőknek mérgezőeknek |
| instrumental | mérgezővel | mérgezőkkel mérgezőekkel |
| causal-final | mérgezőért | mérgezőkért mérgezőekért |
| translative | mérgezővé | mérgezőkké mérgezőekké |
| terminative | mérgezőig | mérgezőkig mérgezőekig |
| essive-formal | mérgezőként | mérgezőkként mérgezőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | mérgezőben | mérgezőkben mérgezőekben |
| superessive | mérgezőn | mérgezőkön mérgezőeken |
| adessive | mérgezőnél | mérgezőknél mérgezőeknél |
| illative | mérgezőbe | mérgezőkbe mérgezőekbe |
| sublative | mérgezőre | mérgezőkre mérgezőekre |
| allative | mérgezőhöz | mérgezőkhöz mérgezőekhez |
| elative | mérgezőből | mérgezőkből mérgezőekből |
| delative | mérgezőről | mérgezőkről mérgezőekről |
| ablative | mérgezőtől | mérgezőktől mérgezőektől |
| non-attributive possessive - singular |
mérgezőé | mérgezőké mérgezőeké |
| non-attributive possessive - plural |
mérgezőéi | mérgezőkéi mérgezőekéi |
Further reading
[edit]- mérgező in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN