legitimál

Hungarian

Etymology

From German legitimieren, from French légitimer.^[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

IPA^(key): [ˈlɛɡitimaːl]
Hyphenation: le‧gi‧ti‧mál
Rhymes: -aːl

Verb

legitimál

(transitive) to legitimate, to legitimize

Conjugation

Conjugation of *legitimál*
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indicative	indicative	present	indef.	legitimálok	legitimálsz	legitimál	legitimálunk	legitimáltok	legitimálnak
			def.	legitimálom	legitimálod	legitimálja	legitimáljuk	legitimáljátok	legitimálják
			2nd obj	legitimállak
		past	indef.	legitimáltam	legitimáltál	legitimált	legitimáltunk	legitimáltatok	legitimáltak
			def.	legitimáltam	legitimáltad	legitimálta	legitimáltuk	legitimáltátok	legitimálták
			2nd obj	legitimáltalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. legitimálni fog.
archaic preterite		indef.	legitimálék	legitimálál	legitimála	legitimálánk	legitimálátok	legitimálának
		def.	legitimálám	legitimálád	legitimálá	legitimálánk	legitimálátok	legitimálák
		2nd obj	legitimálálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. legitimál vala, legitimált vala/volt.
archaic future		indef.	legitimálandok	legitimálandasz	legitimáland	legitimálandunk	legitimálandotok	legitimálandanak
		def.	legitimálandom	legitimálandod	legitimálandja	legitimálandjuk	legitimálandjátok	legitimálandják
		2nd obj	legitimálandalak

conditional		present	indef.	legitimálnék	legitimálnál	legitimálna	legitimálnánk	legitimálnátok	legitimálnának
	def.		legitimálnám	legitimálnád	legitimálná	legitimálnánk (or legitimálnók)	legitimálnátok	legitimálnák
	2nd obj		legitimálnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. legitimált volna

subjunctive	subjunctive	present	indef.	legitimáljak	legitimálj or legitimáljál	legitimáljon	legitimáljunk	legitimáljatok	legitimáljanak
			def.	legitimáljam	legitimáld or legitimáljad	legitimálja	legitimáljuk	legitimáljátok	legitimálják
			2nd obj	legitimáljalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. legitimált légyen

infinitive		legitimálni		legitimálnom	legitimálnod	legitimálnia	legitimálnunk	legitimálnotok	legitimálniuk
other forms	legitimálás		legitimáló	legitimált	legitimálandó	legitimálva (legitimálván)		legitimáltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of *legitimál*
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indicative	indicative	present	indef.	legitimálhatok	legitimálhatsz	legitimálhat	legitimálhatunk	legitimálhattok	legitimálhatnak
			def.	legitimálhatom	legitimálhatod	legitimálhatja	legitimálhatjuk	legitimálhatjátok	legitimálhatják
			2nd obj	legitimálhatlak
		past	indef.	legitimálhattam	legitimálhattál	legitimálhatott	legitimálhattunk	legitimálhattatok	legitimálhattak
			def.	legitimálhattam	legitimálhattad	legitimálhatta	legitimálhattuk	legitimálhattátok	legitimálhatták
			2nd obj	legitimálhattalak
archaic preterite		indef.	legitimálhaték	legitimálhatál	legitimálhata	legitimálhatánk	legitimálhatátok	legitimálhatának
		def.	legitimálhatám	legitimálhatád	legitimálhatá	legitimálhatánk	legitimálhatátok	legitimálhaták
		2nd obj	legitimálhatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. legitimálhat vala, legitimálhatott vala/volt.
archaic future		indef.	legitimálhatandok or legitimálandhatok	legitimálhatandasz or legitimálandhatsz	legitimálhatand or legitimálandhat	legitimálhatandunk or legitimálandhatunk	legitimálhatandotok or legitimálandhattok	legitimálhatandanak or legitimálandhatnak
		def.	legitimálhatandom or legitimálandhatom	legitimálhatandod or legitimálandhatod	legitimálhatandja or legitimálandhatja	legitimálhatandjuk or legitimálandhatjuk	legitimálhatandjátok or legitimálandhatjátok	legitimálhatandják or legitimálandhatják
		2nd obj	legitimálhatandalak or legitimálandhatlak

conditional		present	indef.	legitimálhatnék	legitimálhatnál	legitimálhatna	legitimálhatnánk	legitimálhatnátok	legitimálhatnának
	def.		legitimálhatnám	legitimálhatnád	legitimálhatná	legitimálhatnánk (or legitimálhatnók)	legitimálhatnátok	legitimálhatnák
	2nd obj		legitimálhatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. legitimálhatott volna

subjunctive	subjunctive	present	indef.	legitimálhassak	legitimálhass or legitimálhassál	legitimálhasson	legitimálhassunk	legitimálhassatok	legitimálhassanak
			def.	legitimálhassam	legitimálhasd or legitimálhassad	legitimálhassa	legitimálhassuk	legitimálhassátok	legitimálhassák
			2nd obj	legitimálhassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. legitimálhatott légyen

infinitive		(legitimálhatni)		(legitimálhatnom)	(legitimálhatnod)	(legitimálhatnia)	(legitimálhatnunk)	(legitimálhatnotok)	(legitimálhatniuk)
other forms	legitimálható			legitimálhatatlan		(legitimálhatva / legitimálhatván)

References

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

[1] Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

[1]