létező
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Participle
[edit]létező
Adjective
[edit]létező (not comparable)
- existing, existent, living
- Antonym: nem létező
Declension
[edit]Inflection of létező | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | létező | létezők létezőek |
accusative | létezőt | létezőket létezőeket |
dative | létezőnek | létezőknek létezőeknek |
instrumental | létezővel | létezőkkel létezőekkel |
causal-final | létezőért | létezőkért létezőekért |
translative | létezővé | létezőkké létezőekké |
terminative | létezőig | létezőkig létezőekig |
essive-formal | létezőként | létezőkként létezőekként |
essive-modal | — | — |
inessive | létezőben | létezőkben létezőekben |
superessive | létezőn | létezőkön létezőeken |
adessive | létezőnél | létezőknél létezőeknél |
illative | létezőbe | létezőkbe létezőekbe |
sublative | létezőre | létezőkre létezőekre |
allative | létezőhöz | létezőkhöz létezőekhez |
elative | létezőből | létezőkből létezőekből |
delative | létezőről | létezőkről létezőekről |
ablative | létezőtől | létezőktől létezőektől |
non-attributive possessive - singular |
létezőé | létezőké létezőeké |
non-attributive possessive - plural |
létezőéi | létezőkéi létezőekéi |
Further reading
[edit]- létező in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN