kimer

Danish

Verb

kimer

1. present of kime

Hungarian

Etymology

ki- +‎ mer (“to ladle, to scoop”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkimɛr]
• Hyphenation: ki‧mer
• Rhymes: -ɛr

Verb

kimer

1. (transitive) to ladle out, scoop out (to lift some liquid or grainy substance out of somewhere by turning in a bowl-shaped object and letting it fill)

Conjugation

conjugation of kimer

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kimerek	kimersz	kimer	kimerünk	kimertek	kimernek
		Def.	kimerem	kimered	kimeri	kimerjük	kimeritek	kimerik
		2nd-p. o.	kimerlek	―
	Past	Indef.	kimertem	kimertél	kimert	kimertünk	kimertetek	kimertek
		Def.	kimertem	kimerted	kimerte	kimertük	kimertétek	kimerték
		2nd-p. o.	kimertelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog merni.
	Archaic Preterit	Indef.	kimerék	kimerél	kimere	kimerénk	kimerétek	kimerének
		Def.	kimerém	kimeréd	kimeré	kimerénk	kimerétek	kimerék
		2nd-p. o.	kimerélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kimer vala, kimert vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kimerendek	kimerendesz	kimerend	kimerendünk	kimerendetek	kimerendenek
		Def.	kimerendem	kimerended	kimerendi	kimerendjük	kimerenditek	kimerendik
		2nd-p. o.	kimerendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kimernék	kimernél	kimerne	kimernénk	kimernétek	kimernének
		Def.	kimerném	kimernéd	kimerné	kimernénk (or kimernők)	kimernétek	kimernék
		2nd-p. o.	kimernélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kimert volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kimerjek	kimerj or kimerjél	kimerjen	kimerjünk	kimerjetek	kimerjenek
		Def.	kimerjem	kimerd or kimerjed	kimerje	kimerjük	kimerjétek	kimerjék
		2nd-p. o.	kimerjelek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kimert légyen
Infinitive	kimerni		kimernem	kimerned	kimernie	kimernünk	kimernetek	kimerniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kimerés		kimerő	kimert	kimerendő	kimerve (kimervén)		kimeret
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem mer ki or ki is mer.

potential conjugation of kimer

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kimerhetek	kimerhetsz	kimerhet	kimerhetünk	kimerhettek	kimerhetnek
		Def.	kimerhetem	kimerheted	kimerheti	kimerhetjük	kimerhetitek	kimerhetik
		2nd-p. o.	kimerhetlek	―
	Past	Indef.	kimerhettem	kimerhettél	kimerhetett	kimerhettünk	kimerhettetek	kimerhettek
		Def.	kimerhettem	kimerhetted	kimerhette	kimerhettük	kimerhettétek	kimerhették
		2nd-p. o.	kimerhettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	kimerheték	kimerhetél	kimerhete	kimerheténk	kimerhetétek	kimerhetének
		Def.	kimerhetém	kimerhetéd	kimerheté	kimerheténk	kimerhetétek	kimerheték
		2nd-p. o.	kimerhetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kimerhet vala, kimerhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kimerhetendek or kimerandhatok	kimerhetendesz or kimerandhatsz	kimerhetend or kimerandhat	kimerhetendünk or kimerandhatunk	kimerhetendetek or kimerandhattok	kimerhetendenek or kimerandhatnak
		Def.	kimerhetendem or kimerandhatom	kimerhetended or kimerandhatod	kimerhetendi or kimerandhatja	kimerhetendjük or kimerandhatjuk	kimerhetenditek or kimerandhatjátok	kimerhetendik or kimerandhatják
		2nd-p. o.	kimerhetendelek or kimerandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kimerhetnék	kimerhetnél	kimerhetne	kimerhetnénk	kimerhetnétek	kimerhetnének
		Def.	kimerhetném	kimerhetnéd	kimerhetné	kimerhetnénk (or kimerhetnők)	kimerhetnétek	kimerhetnék
		2nd-p. o.	kimerhetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kimerhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kimerhessek	kimerhess or kimerhessél	kimerhessen	kimerhessünk	kimerhessetek	kimerhessenek
		Def.	kimerhessem	kimerhesd or kimerhessed	kimerhesse	kimerhessük	kimerhessétek	kimerhessék
		2nd-p. o.	kimerhesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kimerhetett légyen
Inf.	(kimerhetni)		(kimerhetnem)	(kimerhetned)	(kimerhetnie)	(kimerhetnünk)	(kimerhetnetek)	(kimerhetniük)
Positive adjective			kimerhető	Neg. adj.	kimerhetetlen	Adv. part.	(kimerhetve / kimerhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem merhet ki or ki is merhet.

Derived terms

• kimereget
• kimerés

Related terms

• kimerít

Further reading

• kimer in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN