jelel

Hungarian

Etymology

jel (“sign”) +‎ -el (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjɛlɛl]
• Hyphenation: je‧lel
• Rhymes: -ɛl

Verb

jelel

1. (transitive) to sign (to communicate using sign language)

Conjugation

Conjugation of jelel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	jelelek	jelelsz	jelel	jelelünk	jeleltek	jelelnek
			def.	jelelem	jeleled	jeleli	jeleljük	jelelitek	jelelik
			2nd obj	jelellek
		past	indef.	jeleltem	jeleltél	jelelt	jeleltünk	jeleltetek	jeleltek
			def.	jeleltem	jelelted	jelelte	jeleltük	jeleltétek	jelelték
			2nd obj	jeleltelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. jelelni fog.
archaic preterite		indef.	jelelék	jelelél	jelele	jelelénk	jelelétek	jelelének
		def.	jelelém	jeleléd	jelelé	jelelénk	jelelétek	jelelék
		2nd obj	jelelélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. jelel vala, jelelt vala/volt.
archaic future	indef.	jelelendek	jelelendesz	jelelend	jelelendünk	jelelendetek	jelelendenek
	def.	jelelendem	jelelended	jelelendi	jelelendjük	jelelenditek	jelelendik
	2nd obj	jelelendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	jelelnék	jelelnél	jelelne	jelelnénk	jelelnétek	jelelnének
		def.	jelelném	jelelnéd	jelelné	jelelnénk (or jelelnők)	jelelnétek	jelelnék
		2nd obj	jelelnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. jelelt volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	jeleljek	jelelj or jeleljél	jeleljen	jeleljünk	jeleljetek	jeleljenek
			def.	jeleljem	jeleld or jeleljed	jelelje	jeleljük	jeleljétek	jeleljék
			2nd obj	jeleljelek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. jelelt légyen
infinitive	jelelni		jelelnem	jelelned	jelelnie	jelelnünk	jelelnetek	jelelniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	jelelés		jelelő	jelelt	jelelendő	jelelve (jelelvén)		jeleltet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of jelel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	jelelhetek	jelelhetsz	jelelhet	jelelhetünk	jelelhettek	jelelhetnek
			def.	jelelhetem	jelelheted	jelelheti	jelelhetjük	jelelhetitek	jelelhetik
			2nd obj	jelelhetlek
		past	indef.	jelelhettem	jelelhettél	jelelhetett	jelelhettünk	jelelhettetek	jelelhettek
			def.	jelelhettem	jelelhetted	jelelhette	jelelhettük	jelelhettétek	jelelhették
			2nd obj	jelelhettelek
archaic preterite		indef.	jelelheték	jelelhetél	jelelhete	jelelheténk	jelelhetétek	jelelhetének
		def.	jelelhetém	jelelhetéd	jelelheté	jelelheténk	jelelhetétek	jelelheték
		2nd obj	jelelhetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. jelelhet vala, jelelhetett vala/volt.
archaic future	indef.	jelelhetendek or jelelandhatok	jelelhetendesz or jelelandhatsz	jelelhetend or jelelandhat	jelelhetendünk or jelelandhatunk	jelelhetendetek or jelelandhattok	jelelhetendenek or jelelandhatnak
	def.	jelelhetendem or jelelandhatom	jelelhetended or jelelandhatod	jelelhetendi or jelelandhatja	jelelhetendjük or jelelandhatjuk	jelelhetenditek or jelelandhatjátok	jelelhetendik or jelelandhatják
	2nd obj	jelelhetendelek or jelelandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	jelelhetnék	jelelhetnél	jelelhetne	jelelhetnénk	jelelhetnétek	jelelhetnének
		def.	jelelhetném	jelelhetnéd	jelelhetné	jelelhetnénk (or jelelhetnők)	jelelhetnétek	jelelhetnék
		2nd obj	jelelhetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. jelelhetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	jelelhessek	jelelhess or jelelhessél	jelelhessen	jelelhessünk	jelelhessetek	jelelhessenek
			def.	jelelhessem	jelelhesd or jelelhessed	jelelhesse	jelelhessük	jelelhessétek	jelelhessék
			2nd obj	jelelhesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. jelelhetett légyen
infinitive	(jelelhetni)		(jelelhetnem)	(jelelhetned)	(jelelhetnie)	(jelelhetnünk)	(jelelhetnetek)	(jelelhetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	jelelhető			jelelhetetlen		(jelelhetve / jelelhetvén)

Derived terms

• jelelés

Further reading

• jelel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.