Jump to content

fintorog

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From an unattested stem + -r (obsolete frequentative verb-forming suffix) + -og (frequentative verb-forming suffix).[1][2]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfintoroɡ]
  • Hyphenation: fin‧to‧rog
  • Rhymes: -oɡ

Verb

[edit]

fintorog

  1. (intransitive) to make a face, to grimace

Conjugation

[edit]

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
  2. ^ fintorog in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • fintorog in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN