Jump to content

egybevágó

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

egybevág +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛɟbɛvaːɡoː]
  • Hyphenation: egy‧be‧vá‧gó
  • Rhymes: -ɡoː

Participle

[edit]

egybevágó

  1. present participle of egybevág

Adjective

[edit]

egybevágó (not comparable)

  1. (geometry) congruent

Declension

[edit]
Inflection of egybevágó
singular plural
nominative egybevágó egybevágók
egybevágóak
accusative egybevágót egybevágókat
egybevágóakat
dative egybevágónak egybevágóknak
egybevágóaknak
instrumental egybevágóval egybevágókkal
egybevágóakkal
causal-final egybevágóért egybevágókért
egybevágóakért
translative egybevágóvá egybevágókká
egybevágóakká
terminative egybevágóig egybevágókig
egybevágóakig
essive-formal egybevágóként egybevágókként
egybevágóakként
essive-modal
inessive egybevágóban egybevágókban
egybevágóakban
superessive egybevágón egybevágókon
egybevágóakon
adessive egybevágónál egybevágóknál
egybevágóaknál
illative egybevágóba egybevágókba
egybevágóakba
sublative egybevágóra egybevágókra
egybevágóakra
allative egybevágóhoz egybevágókhoz
egybevágóakhoz
elative egybevágóból egybevágókból
egybevágóakból
delative egybevágóról egybevágókról
egybevágóakról
ablative egybevágótól egybevágóktól
egybevágóaktól
non-attributive
possessive - singular
egybevágóé egybevágóké
egybevágóaké
non-attributive
possessive - plural
egybevágóéi egybevágókéi
egybevágóakéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • egybevágó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egybevágó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).