Jump to content

együttműködik

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

együtt- +‎ működik

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛɟːytmyːkødik]
  • Hyphenation: együtt‧mű‧kö‧dik
  • Rhymes: -ødik

Verb

[edit]

együttműködik

  1. (intransitive) to cooperate, collaborate (with someone -val/-vel)

Conjugation

[edit]
Conjugation of együttműködik
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. együttműködöm or
együttműködök
együttműködsz együttműködik együttműködünk együttműködtök együttműködnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. együttműködtem együttműködtél együttműködött együttműködtünk együttműködtetek együttműködtek
def.
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. együtt fog működni.
archaic
preterite
indef. együttműködék együttműködél együttműköde együttműködénk együttműködétek együttműködének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. együttműködik vala, együttműködött vala/volt.
archaic future indef. együttműködendek együttműködendesz együttműködend együttműködendünk együttműködendetek együttműködendenek
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. együttműködnék együttműködnél együttműködne együttműködnénk együttműködnétek együttműködnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. együttműködött volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. együttműködjek  or
együttműködjem
együttműködj or
együttműködjél
együttműködjön együttműködjünk együttműködjetek együttműködjenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. együttműködött légyen
infinitive együttműködni együttműködnöm együttműködnöd együttműködnie együttműködnünk együttműködnötök együttműködniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
együttműködés együttműködő együttműködött együttműködve (együttműködvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem működik együtt or együtt is működik.
Potential conjugation of együttműködik
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. együttműködhetek
(or együttműködhetem)
együttműködhetsz együttműködhet együttműködhetünk együttműködhettek együttműködhetnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. együttműködhettem együttműködhettél együttműködhetett együttműködhettünk együttműködhettetek együttműködhettek
def.
2nd obj
archaic
preterite
indef. együttműködheték együttműködhetél együttműködhete együttműködheténk együttműködhetétek együttműködhetének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. együttműködhet vala, együttműködhetett vala/volt.
archaic future indef. együttműködhetendek
or együttműködandhatok
együttműködhetendesz
or együttműködandhatsz
együttműködhetend
or együttműködandhat
együttműködhetendünk
or együttműködandhatunk
együttműködhetendetek
or együttműködandhattok
együttműködhetendenek
or együttműködandhatnak
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. együttműködhetnék együttműködhetnél együttműködhetne együttműködhetnénk együttműködhetnétek együttműködhetnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. együttműködhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. együttműködhessek együttműködhess or
együttműködhessél
együttműködhessen együttműködhessünk együttműködhessetek együttműködhessenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. együttműködhetett légyen
infinitive (együttműködhetni) (együttműködhetnem) (együttműködhetned) (együttműködhetnie) (együttműködhetnünk) (együttműködhetnetek) (együttműködhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
(együttműködhetve / együttműködhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem működhet együtt or együtt is működhet.

Derived terms

[edit]

See also

[edit]

Further reading

[edit]
  • együttműködik in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • együttműködik in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).