biztató

Hungarian

Etymology

biztat +‎ -ó

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbistɒtoː]
• Hyphenation: biz‧ta‧tó
• Rhymes: -toː

Participle

biztató

1. present participle of biztat

Adjective

biztató (comparative biztatóbb, superlative legbiztatóbb)

1. (of a person, facial expression, words) encouraging, reassuring (supporting by giving encouragement)

   Synonyms: buzdító, bátorító

2. (of an opportunity, phenomenon) promising (showing promise, giving hope about something for the future)

   Synonym: ígéretes

Declension

Inflection of biztató
	singular	plural
nominative	biztató	biztatók biztatóak
accusative	biztatót	biztatókat biztatóakat
dative	biztatónak	biztatóknak biztatóaknak
instrumental	biztatóval	biztatókkal biztatóakkal
causal-final	biztatóért	biztatókért biztatóakért
translative	biztatóvá	biztatókká biztatóakká
terminative	biztatóig	biztatókig biztatóakig
essive-formal	biztatóként	biztatókként biztatóakként
essive-modal	—	—
inessive	biztatóban	biztatókban biztatóakban
superessive	biztatón	biztatókon biztatóakon
adessive	biztatónál	biztatóknál biztatóaknál
illative	biztatóba	biztatókba biztatóakba
sublative	biztatóra	biztatókra biztatóakra
allative	biztatóhoz	biztatókhoz biztatóakhoz
elative	biztatóból	biztatókból biztatóakból
delative	biztatóról	biztatókról biztatóakról
ablative	biztatótól	biztatóktól biztatóaktól
non-attributive possessive - singular	biztatóé	biztatóké biztatóaké
non-attributive possessive - plural	biztatóéi	biztatókéi biztatóakéi

Derived terms

• biztatóan
• biztatólag

 

Further reading

• biztató in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• biztató in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).