Reconstruction:Proto-Samoyedic/wüt

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Alternative reconstructions

(Nenets, Mator) *jüt

Etymology

From Proto-Uralic *witte.

Numeral

*wüt^[1]

ten

Descendants

Nganasan: бииˮ (biiʔ)^[2]
Enets:^[3]
- Forest Enets: биуʼ (biuʔ), биʼ (biʔ)
- Tundra Enets: биуʼ (biuʔ), биʼ (biʔ)
Nenets:
- Forest Nenets: дюˮ (dyuq)^[4]
- Tundra Nenets: юˮ (yuq)^[5]
Proto-Selkup: *kȫt^[6]
- Northern Selkup: кӧт (köt), кӧн (kön)^[7]
- Southern Selkup:
  - Narym: кӧт (köt)^[8]
  - Upper Ob: кіод (küod)^[9]
Kamassian: бйәʼ (bjəʔ)^[10]
- Koibal: бет (bet)^[11]
Mator: чӱт (čüt), чӱʼн (čüʔn)^[12]

References

^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 23
^ Olesya Khanina, Andrey Shluinsky (2023) Forest and Tundra Enets‎^[1], →DOI, →ISBN, page 813
^ M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 33
^ N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 171
^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[2] (in Hungarian), page 37
^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 44 of 368
^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 64 of 240
^ G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 25 of 109
^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[3], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 12
^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[4] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 32, 60
^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[5] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 237

[1] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[2] N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 23

[3] Olesya Khanina, Andrey Shluinsky (2023) Forest and Tundra Enets‎^[1], →DOI, →ISBN, page 813

[4] M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 33

[5] N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 171

[6] T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[2] (in Hungarian), page 37

[7] O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 44 of 368

[8] I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 64 of 240

[9] G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 25 of 109

[10] Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[3], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 12

[11] T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[4] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 32, 60

[12] E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[5] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 237

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]