Reconstruction:Proto-Samoyedic/tånsə

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Etymology

From Proto-Uralic *sońće.^[1]

Noun

*tånsə^[2]

lizard

Descendants

Nenets:
- Forest Nenets: танс (tans)^[3]
- Tundra Nenets: танз (tanz°)^[4]
Proto-Selkup: *tüšə^[5]
- Northern Selkup: тӱшы (tüšy)^[6]
- Southern Selkup:
  - Narym: тӱ́җиӈ (tǘǯiŋ), тӱ́җинга (tǘǯinga)^[7]
  - Upper Ob: тіос (tüos)^[8]
Kamassian: тхонзә (tʰonzə)^[9]
- Koibal: танза (tanza)^[10]
Mator: танджә (tanǯə)^[11]

References

^ Ante Aikio (2020) Uralic Etymological Dictionary (draft version of entries A–Ć; 1/17/2020)‎^[1], page 153
^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 124
^ N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 129
^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[2] (in Hungarian), page 34
^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 146 of 368
^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 109 of 240
^ G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 88 of 109
^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[3], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 73
^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[4] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 32, 109
^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[5] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 351

[1] Ante Aikio (2020) Uralic Etymological Dictionary (draft version of entries A–Ć; 1/17/2020)‎^[1], page 153

[2] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[3] M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 124

[4] N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 129

[5] T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[2] (in Hungarian), page 34

[6] O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 146 of 368

[7] I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 109 of 240

[8] G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 88 of 109

[9] Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[3], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 73

[10] T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[4] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 32, 109

[11] E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[5] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 351

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]