Reconstruction:Proto-Samoyedic/säjə

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Alternative reconstructions

(Older reconstruction) *sejə

Etymology

From Proto-Uralic *śüdäme.^[1]

Noun

*säjə^[2]

heart

Descendants

Nganasan: сәә (səə)^[3]
Enets:
- Forest Enets: сԑй (sɛj)^[4]
Nenets:
- Forest Nenets: шей (šyey)^[5]
- Tundra Nenets: сей (syey°)^[6]
Proto-Selkup: *sīťə^[7] (see there for further descendants)
Kamassian: сий (sij), сӱй (süj)^[8]
- Koibal: сей (sej)^[9]
Mator: кейе (keje)^[10]

References

^ Ante Aikio (2020) Uralic Etymological Dictionary (draft version of entries A–Ć; 1/17/2020)‎^[1], pages 150-152
^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 165
^ P. N. Sorokina (2001) C. D. Bolina, editor, Словарь Энецко-русский и Русско-Энецкий [Forest Enets-Russian and Russian-Forest Enets dictionary]‎^[2], Saint-Petersburg, page 117
^ M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 152
^ N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 112
^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[3] (in Hungarian), page 32
^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[4], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, pages 59, 60
^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[5] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 29, 101
^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[6] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 272

[1] Ante Aikio (2020) Uralic Etymological Dictionary (draft version of entries A–Ć; 1/17/2020)‎^[1], pages 150-152

[2] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[3] N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 165

[4] P. N. Sorokina (2001) C. D. Bolina, editor, Словарь Энецко-русский и Русско-Энецкий [Forest Enets-Russian and Russian-Forest Enets dictionary]‎^[2], Saint-Petersburg, page 117

[5] M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 152

[6] N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 112

[7] T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[3] (in Hungarian), page 32

[8] Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[4], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, pages 59, 60

[9] T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[5] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 29, 101

[10] E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[6] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 272

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]