Reconstruction:Proto-Samoyedic/äŋ
Appearance
Proto-Samoyedic
[edit]Alternative reconstructions
[edit]- (Pre-Nganasan split) *aŋ
Etymology
[edit]From Proto-Uralic *aŋe.
Noun
[edit]*äŋ[1]
Derived terms
[edit]Descendants
[edit]- Nganasan: ӈаӈ (ŋaŋ)[2]
- Enets:
- Nenets:
- Proto-Selkup: *āŋ[7]
- Kamassian: аӈ (aŋ)[11]
- Mator: ӓӈ (äŋ)[13]
References
[edit]- ^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
- ^ N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 131
- ^ P. N. Sorokina (2001) C. D. Bolina, editor, Словарь Энецко-русский и Русско-Энецкий [Forest Enets-Russian and Russian-Forest Enets dictionary][1], Saint-Petersburg, page 79
- ^ Ante Aikio (2020) Uralic Etymological Dictionary (draft version of entries A–Ć; 1/17/2020)[2], page 22
- ^ M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 89
- ^ N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 76
- ^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár[3] (in Hungarian), page 16
- ^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 91 of 368
- ^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 41 of 240
- ^ G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 7 of 109
- ^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik[4], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 5
- ^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.[5] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 28, 57
- ^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache[6] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 211