Jump to content

ösztönös

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ösztön +‎ -ös

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈøstønøʃ]
  • Hyphenation: ösz‧tö‧nös
  • Rhymes: -øʃ

Adjective

[edit]

ösztönös (comparative ösztönösebb, superlative legösztönösebb)

  1. instinctive

Declension

[edit]
Inflection of ösztönös
singular plural
nominative ösztönös ösztönösek
accusative ösztönöset
ösztönöst
ösztönöseket
dative ösztönösnek ösztönöseknek
instrumental ösztönössel ösztönösekkel
causal-final ösztönösért ösztönösekért
translative ösztönössé ösztönösekké
terminative ösztönösig ösztönösekig
essive-formal ösztönösként ösztönösekként
essive-modal
inessive ösztönösben ösztönösekben
superessive ösztönösön ösztönöseken
adessive ösztönösnél ösztönöseknél
illative ösztönösbe ösztönösekbe
sublative ösztönösre ösztönösekre
allative ösztönöshöz ösztönösekhez
elative ösztönösből ösztönösekből
delative ösztönösről ösztönösekről
ablative ösztönöstől ösztönösektől
non-attributive
possessive - singular
ösztönösé ösztönöseké
non-attributive
possessive - plural
ösztönöséi ösztönösekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]