értetett

Hungarian

Etymology

értet +‎ -ett

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːrtɛtɛtː]
• Hyphenation: ér‧te‧tett

Verb

értetett

1. third-person singular indicative past indefinite of értet

Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• értetett (…) meg, meg … értetett ― megértetett ― megértet