viszonthall

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

viszont- +‎ hall

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈvisonthɒlː]
  • Hyphenation: vi‧szont‧hall
  • Rhymes: -ɒlː

Verb

[edit]

viszonthall

  1. (transitive) to hear again, hear back
    • 2011, Máté Hollós, [Ahogy megfordította] Pókfonál és kőre kő (“[The way he reversed it] Spider’s web and stone upon stone”), Liget:
      Az ütemek súlytalan tizenhatodain ziháló akkordokon keresztül érkezünk legutóbbi g-moll hangnemünk dúrrá kisimuló, kifényesedő ikertestvéréhez, amelyben viszonthalljuk fúgatémánk tükörfordítását.
      Through wheezing chords on the weightless sixteenths of the bars, we arrive at the twin sister of our latest key of G minor, smoothing and shining into the major, in which we hear again the mirror translation of our fugal theme.

Conjugation

[edit]

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]