vezérlés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the vezérl- stem of vezérel (to control) +‎ -és (noun-forming suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈvɛzeːrleːʃ]
  • Hyphenation: ve‧zér‧lés

Noun

[edit]

vezérlés (usually uncountable, plural vezérlések)

  1. verbal noun of vezérel: control, regulation
    Synonyms: irányítás, szabályozás

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vezérlés vezérlések
accusative vezérlést vezérléseket
dative vezérlésnek vezérléseknek
instrumental vezérléssel vezérlésekkel
causal-final vezérlésért vezérlésekért
translative vezérléssé vezérlésekké
terminative vezérlésig vezérlésekig
essive-formal vezérlésként vezérlésekként
essive-modal vezérlésül
inessive vezérlésben vezérlésekben
superessive vezérlésen vezérléseken
adessive vezérlésnél vezérléseknél
illative vezérlésbe vezérlésekbe
sublative vezérlésre vezérlésekre
allative vezérléshez vezérlésekhez
elative vezérlésből vezérlésekből
delative vezérlésről vezérlésekről
ablative vezérléstől vezérlésektől
non-attributive
possessive - singular
vezérlésé vezérléseké
non-attributive
possessive - plural
vezérléséi vezérlésekéi
Possessive forms of vezérlés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vezérlésem vezérléseim
2nd person sing. vezérlésed vezérléseid
3rd person sing. vezérlése vezérlései
1st person plural vezérlésünk vezérléseink
2nd person plural vezérlésetek vezérléseitek
3rd person plural vezérlésük vezérléseik

Derived terms

[edit]
Compound words
[edit]

Further reading

[edit]