szokás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szokik +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsokaːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: szo‧kás
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

[edit]

szokás (plural szokások)

  1. custom
  2. habit

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szokás szokások
accusative szokást szokásokat
dative szokásnak szokásoknak
instrumental szokással szokásokkal
causal-final szokásért szokásokért
translative szokássá szokásokká
terminative szokásig szokásokig
essive-formal szokásként szokásokként
essive-modal
inessive szokásban szokásokban
superessive szokáson szokásokon
adessive szokásnál szokásoknál
illative szokásba szokásokba
sublative szokásra szokásokra
allative szokáshoz szokásokhoz
elative szokásból szokásokból
delative szokásról szokásokról
ablative szokástól szokásoktól
non-attributive
possessive - singular
szokásé szokásoké
non-attributive
possessive - plural
szokáséi szokásokéi
Possessive forms of szokás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szokásom szokásaim
2nd person sing. szokásod szokásaid
3rd person sing. szokása szokásai
1st person plural szokásunk szokásaink
2nd person plural szokásotok szokásaitok
3rd person plural szokásuk szokásaik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

Further reading

[edit]
  • szokás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN