szimbolikus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from German symbolisch, from French symbolique.[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsimbolikuʃ]
  • Hyphenation: szim‧bo‧li‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

[edit]

szimbolikus (comparative szimbolikusabb, superlative legszimbolikusabb)

  1. symbolic

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szimbolikus szimbolikusak
accusative szimbolikusat szimbolikusakat
dative szimbolikusnak szimbolikusaknak
instrumental szimbolikussal szimbolikusakkal
causal-final szimbolikusért szimbolikusakért
translative szimbolikussá szimbolikusakká
terminative szimbolikusig szimbolikusakig
essive-formal szimbolikusként szimbolikusakként
essive-modal
inessive szimbolikusban szimbolikusakban
superessive szimbolikuson szimbolikusakon
adessive szimbolikusnál szimbolikusaknál
illative szimbolikusba szimbolikusakba
sublative szimbolikusra szimbolikusakra
allative szimbolikushoz szimbolikusakhoz
elative szimbolikusból szimbolikusakból
delative szimbolikusról szimbolikusakról
ablative szimbolikustól szimbolikusaktól
non-attributive
possessive - singular
szimbolikusé szimbolikusaké
non-attributive
possessive - plural
szimbolikuséi szimbolikusakéi
[edit]

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]