szelvény

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szel (to cut) +‎ -vény (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɛlveːɲ]
  • Hyphenation: szel‧vény
  • Rhymes: -eːɲ

Noun

[edit]

szelvény (plural szelvények)

  1. stub (a piece of certain paper items, designed to be torn off and kept for record or identification purposes)
  2. segment, section

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szelvény szelvények
accusative szelvényt szelvényeket
dative szelvénynek szelvényeknek
instrumental szelvénnyel szelvényekkel
causal-final szelvényért szelvényekért
translative szelvénnyé szelvényekké
terminative szelvényig szelvényekig
essive-formal szelvényként szelvényekként
essive-modal
inessive szelvényben szelvényekben
superessive szelvényen szelvényeken
adessive szelvénynél szelvényeknél
illative szelvénybe szelvényekbe
sublative szelvényre szelvényekre
allative szelvényhez szelvényekhez
elative szelvényből szelvényekből
delative szelvényről szelvényekről
ablative szelvénytől szelvényektől
non-attributive
possessive - singular
szelvényé szelvényeké
non-attributive
possessive - plural
szelvényéi szelvényekéi
Possessive forms of szelvény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szelvényem szelvényeim
2nd person sing. szelvényed szelvényeid
3rd person sing. szelvénye szelvényei
1st person plural szelvényünk szelvényeink
2nd person plural szelvényetek szelvényeitek
3rd person plural szelvényük szelvényeik

Further reading

[edit]