szakadás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szakad +‎ -ás

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɒkɒdaːʃ]
  • Hyphenation: sza‧ka‧dás

Noun

[edit]

szakadás (plural szakadások)

  1. tearing (process), tear (result)
  2. schism (church)
  3. (mathematics) discontinuity (of a function)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szakadás szakadások
accusative szakadást szakadásokat
dative szakadásnak szakadásoknak
instrumental szakadással szakadásokkal
causal-final szakadásért szakadásokért
translative szakadássá szakadásokká
terminative szakadásig szakadásokig
essive-formal szakadásként szakadásokként
essive-modal
inessive szakadásban szakadásokban
superessive szakadáson szakadásokon
adessive szakadásnál szakadásoknál
illative szakadásba szakadásokba
sublative szakadásra szakadásokra
allative szakadáshoz szakadásokhoz
elative szakadásból szakadásokból
delative szakadásról szakadásokról
ablative szakadástól szakadásoktól
non-attributive
possessive - singular
szakadásé szakadásoké
non-attributive
possessive - plural
szakadáséi szakadásokéi
Possessive forms of szakadás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szakadásom szakadásaim
2nd person sing. szakadásod szakadásaid
3rd person sing. szakadása szakadásai
1st person plural szakadásunk szakadásaink
2nd person plural szakadásotok szakadásaitok
3rd person plural szakadásuk szakadásaik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]