szállítmány

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szállít +‎ -mány, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsaːlːiːtmaːɲ]
  • Hyphenation: szál‧lít‧mány

Noun

[edit]

szállítmány (plural szállítmányok)

  1. shipment, cargo, freight

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szállítmány szállítmányok
accusative szállítmányt szállítmányokat
dative szállítmánynak szállítmányoknak
instrumental szállítmánnyal szállítmányokkal
causal-final szállítmányért szállítmányokért
translative szállítmánnyá szállítmányokká
terminative szállítmányig szállítmányokig
essive-formal szállítmányként szállítmányokként
essive-modal
inessive szállítmányban szállítmányokban
superessive szállítmányon szállítmányokon
adessive szállítmánynál szállítmányoknál
illative szállítmányba szállítmányokba
sublative szállítmányra szállítmányokra
allative szállítmányhoz szállítmányokhoz
elative szállítmányból szállítmányokból
delative szállítmányról szállítmányokról
ablative szállítmánytól szállítmányoktól
non-attributive
possessive - singular
szállítmányé szállítmányoké
non-attributive
possessive - plural
szállítmányéi szállítmányokéi
Possessive forms of szállítmány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szállítmányom szállítmányaim
2nd person sing. szállítmányod szállítmányaid
3rd person sing. szállítmánya szállítmányai
1st person plural szállítmányunk szállítmányaink
2nd person plural szállítmányotok szállítmányaitok
3rd person plural szállítmányuk szállítmányaik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ szállítmány in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]