sértés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: sertés

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

sért +‎ -és

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃeːrteːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: sér‧tés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

[edit]

sértés (plural sértések)

  1. offence, insult, affront (emotional)
  2. (as the final element of compounds) transgression, breach, violation (a breaking or infraction of a law, or of any obligation or tie; non-fulfillment)
  3. (law) (bodily) harm, assault

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative sértés sértések
accusative sértést sértéseket
dative sértésnek sértéseknek
instrumental sértéssel sértésekkel
causal-final sértésért sértésekért
translative sértéssé sértésekké
terminative sértésig sértésekig
essive-formal sértésként sértésekként
essive-modal
inessive sértésben sértésekben
superessive sértésen sértéseken
adessive sértésnél sértéseknél
illative sértésbe sértésekbe
sublative sértésre sértésekre
allative sértéshez sértésekhez
elative sértésből sértésekből
delative sértésről sértésekről
ablative sértéstől sértésektől
non-attributive
possessive - singular
sértésé sértéseké
non-attributive
possessive - plural
sértéséi sértésekéi
Possessive forms of sértés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sértésem sértéseim
2nd person sing. sértésed sértéseid
3rd person sing. sértése sértései
1st person plural sértésünk sértéseink
2nd person plural sértésetek sértéseitek
3rd person plural sértésük sértéseik

Derived terms

[edit]
Compound words
[edit]

Further reading

[edit]
  • sértés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN