próbatétel

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From próba (test) +‎ tétel (putting), from tesz (to put).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈproːbɒteːtɛl]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: pró‧ba‧té‧tel

Noun

[edit]

próbatétel (plural próbatételek)

  1. test, challenge (a difficult task that puts somebody's capability to the test)
    Synonyms: próba, megmérettetés, igénybevétel, kihívás
  2. trial, ordeal (a difficult experience that puts somebody's mental and emotional endurance to the test)
    Synonyms: megpróbáltatás, csapás, megrázkódtatás
    Gyermekük elvesztése nagy próbatétel volt mindkettőjüknek.The loss of their child was a great ordeal for both of them.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative próbatétel próbatételek
accusative próbatételt próbatételeket
dative próbatételnek próbatételeknek
instrumental próbatétellel próbatételekkel
causal-final próbatételért próbatételekért
translative próbatétellé próbatételekké
terminative próbatételig próbatételekig
essive-formal próbatételként próbatételekként
essive-modal próbatételül
inessive próbatételben próbatételekben
superessive próbatételen próbatételeken
adessive próbatételnél próbatételeknél
illative próbatételbe próbatételekbe
sublative próbatételre próbatételekre
allative próbatételhez próbatételekhez
elative próbatételből próbatételekből
delative próbatételről próbatételekről
ablative próbatételtől próbatételektől
non-attributive
possessive - singular
próbatételé próbatételeké
non-attributive
possessive - plural
próbatételéi próbatételekéi
Possessive forms of próbatétel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. próbatételem próbatételeim
2nd person sing. próbatételed próbatételeid
3rd person sing. próbatétele próbatételei
1st person plural próbatételünk próbatételeink
2nd person plural próbatételetek próbatételeitek
3rd person plural próbatételük próbatételeik

Further reading

[edit]