nehézség

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

nehéz (heavy, difficult) +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnɛɦeːʃːeːɡ]
  • Hyphenation: ne‧héz‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

[edit]

nehézség (plural nehézségek)

  1. difficulty

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nehézség nehézségek
accusative nehézséget nehézségeket
dative nehézségnek nehézségeknek
instrumental nehézséggel nehézségekkel
causal-final nehézségért nehézségekért
translative nehézséggé nehézségekké
terminative nehézségig nehézségekig
essive-formal nehézségként nehézségekként
essive-modal
inessive nehézségben nehézségekben
superessive nehézségen nehézségeken
adessive nehézségnél nehézségeknél
illative nehézségbe nehézségekbe
sublative nehézségre nehézségekre
allative nehézséghez nehézségekhez
elative nehézségből nehézségekből
delative nehézségről nehézségekről
ablative nehézségtől nehézségektől
non-attributive
possessive - singular
nehézségé nehézségeké
non-attributive
possessive - plural
nehézségéi nehézségekéi
Possessive forms of nehézség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nehézségem nehézségeim
2nd person sing. nehézséged nehézségeid
3rd person sing. nehézsége nehézségei
1st person plural nehézségünk nehézségeink
2nd person plural nehézségetek nehézségeitek
3rd person plural nehézségük nehézségeik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]