megtetszik

Hungarian

Etymology

meg- +‎ tetszik

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛktɛt͡sːik]
• Hyphenation: meg‧tet‧szik
• Rhymes: -ɛt͡sːik

Verb

megtetszik

1. (intransitive) to become fond of someone or something, to be taken by someone, to fall for someone, to take a fancy to

Conjugation

conjugation of megtetszik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megtetszek or megtetszem	megtetszel	megtetszik	megtetszünk	megtetszetek	megtetszenek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megtetszettem	megtetszettél	megtetszett	megtetszettünk	megtetszettetek	megtetszettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog tetszeni.
	Archaic Preterit	Indef.	megtetszék or megtetszém	megtetszél	megtetsze or megtetszék	megtetszénk	megtetszétek	megtetszének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megtetszik vala, megtetszett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	tetszendek (or tetszendem)	tetszendesz	tetszend (or tetszendik*)	tetszendünk	tetszendetek	tetszendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megtetszenék (or megtetszeném)	megtetszenél	megtetszene (or megtetszenék*)	megtetszenénk	megtetszenétek	megtetszenének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megtetszett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megtetsszek or megtessek or megtetsszem or megtessem	megtetssz or megtess or megtetsszél or megtessél	megtetsszen or megtessen or megtetsszék or megtessék	megtetsszünk or megtessünk	megtetsszetek or megtessetek	megtetsszenek or megtessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megtetszett légyen
Infinitive	megtetszeni		megtetszenem	megtetszened	megtetszenie	megtetszenünk	megtetszenetek	megtetszeniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	megtetszés		megtetsző	megtetszett	―	megtetszve (megtetszvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem tetszik meg or meg is tetszik.

potential conjugation of megtetszik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megtetszhetek (or megtetszhetem)	megtetszhetsz (or megtetszhetel)	megtetszhet (or megtetszhetik)	megtetszhetünk	megtetszhettek	megtetszhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megtetszhettem	megtetszhettél	megtetszhetett	megtetszhettünk	megtetszhettetek	megtetszhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	megtetszheték or megtetszhetém	megtetszhetél	megtetszhete or megtetszheték	megtetszheténk	megtetszhetétek	megtetszhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megtetszhet vala, megtetszhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megtetszhetendek or megtetszendhetek	megtetszhetendesz or megtetszendhetsz	megtetszhetend or megtetszendhet	megtetszhetendünk or megtetszendhetünk	megtetszhetendetek or megtetszendhettek	megtetszhetendenek or megtetszendhetnek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megtetszhetnék (or megtetszhetném)	megtetszhetnél	megtetszhetne (or megtetszhetnék*)	megtetszhetnénk	megtetszhetnétek	megtetszhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megtetszhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megtetszhessek (or megtetszhessem)	megtetszhess or megtetszhessél	megtetszhessen (or megtetszhessék)	megtetszhessünk	megtetszhessetek	megtetszhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megtetszhetett légyen
Inf.	(megtetszhetni)		(megtetszhetnem)	(megtetszhetned)	(megtetszhetnie)	(megtetszhetnünk)	(megtetszhetnetek)	(megtetszhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(megtetszhetve / megtetszhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem tetszhet meg or meg is tetszhet.

Further reading

• megtetszik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN