kongregáció

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: kongregacio

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Latin congregatio.[1] With -áció ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkoŋɡrɛɡaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: kong‧re‧gá‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

[edit]

kongregáció (plural kongregációk)

  1. congregation

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kongregáció kongregációk
accusative kongregációt kongregációkat
dative kongregációnak kongregációknak
instrumental kongregációval kongregációkkal
causal-final kongregációért kongregációkért
translative kongregációvá kongregációkká
terminative kongregációig kongregációkig
essive-formal kongregációként kongregációkként
essive-modal
inessive kongregációban kongregációkban
superessive kongregáción kongregációkon
adessive kongregációnál kongregációknál
illative kongregációba kongregációkba
sublative kongregációra kongregációkra
allative kongregációhoz kongregációkhoz
elative kongregációból kongregációkból
delative kongregációról kongregációkról
ablative kongregációtól kongregációktól
non-attributive
possessive - singular
kongregációé kongregációké
non-attributive
possessive - plural
kongregációéi kongregációkéi
Possessive forms of kongregáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kongregációm kongregációim
2nd person sing. kongregációd kongregációid
3rd person sing. kongregációja kongregációi
1st person plural kongregációnk kongregációink
2nd person plural kongregációtok kongregációitok
3rd person plural kongregációjuk kongregációik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]