kizáró

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kizár (to exclude) +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkizaːroː]
  • Hyphenation: ki‧zá‧ró
  • Rhymes: -roː

Participle

[edit]

kizáró

  1. present participle of kizár

Adjective

[edit]

kizáró (not comparable)

  1. exclusive (literally, excluding items or members that do not meet certain conditions)
    Antonyms: bennfoglaló (inclusive), megengedő (permissive, concessive)

Declension

[edit]
Inflection of kizáró
singular plural
nominative kizáró kizárók
kizáróak
accusative kizárót kizárókat
kizáróakat
dative kizárónak kizáróknak
kizáróaknak
instrumental kizáróval kizárókkal
kizáróakkal
causal-final kizáróért kizárókért
kizáróakért
translative kizáróvá kizárókká
kizáróakká
terminative kizáróig kizárókig
kizáróakig
essive-formal kizáróként kizárókként
kizáróakként
essive-modal
inessive kizáróban kizárókban
kizáróakban
superessive kizárón kizárókon
kizáróakon
adessive kizárónál kizáróknál
kizáróaknál
illative kizáróba kizárókba
kizáróakba
sublative kizáróra kizárókra
kizáróakra
allative kizáróhoz kizárókhoz
kizáróakhoz
elative kizáróból kizárókból
kizáróakból
delative kizáróról kizárókról
kizáróakról
ablative kizárótól kizáróktól
kizáróaktól
non-attributive
possessive - singular
kizáróé kizáróké
kizáróaké
non-attributive
possessive - plural
kizáróéi kizárókéi
kizáróakéi

Derived terms

[edit]
Expressions