káröröm

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kár +‎ öröm

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkaːrørøm]
  • Hyphenation: kár‧öröm
  • Rhymes: -øm

Noun

[edit]

káröröm (plural kárörömök)

  1. schadenfreude, gloating

Declension

[edit]
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative káröröm kárörömök
accusative kárörömöt kárörömöket
dative kárörömnek kárörömöknek
instrumental kárörömmel kárörömökkel
causal-final kárörömért kárörömökért
translative kárörömmé kárörömökké
terminative kárörömig kárörömökig
essive-formal kárörömként kárörömökként
essive-modal
inessive kárörömben kárörömökben
superessive kárörömön kárörömökön
adessive kárörömnél kárörömöknél
illative kárörömbe kárörömökbe
sublative kárörömre kárörömökre
allative kárörömhöz kárörömökhöz
elative kárörömből kárörömökből
delative kárörömről kárörömökről
ablative kárörömtől kárörömöktől
non-attributive
possessive - singular
kárörömé kárörömöké
non-attributive
possessive - plural
káröröméi kárörömökéi
Possessive forms of káröröm
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kárörömöm kárörömeim
2nd person sing. kárörömöd kárörömeid
3rd person sing. káröröme kárörömei
1st person plural kárörömünk kárörömeink
2nd person plural kárörömötök kárörömeitek
3rd person plural kárörömük kárörömeik

Further reading

[edit]