instrukció

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: instrukcio

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Latin instructio.[1] With -ció ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈinʃtrukt͡sijoː]
  • Hyphenation: inst‧ruk‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

[edit]

instrukció (plural instrukciók)

  1. instruction

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative instrukció instrukciók
accusative instrukciót instrukciókat
dative instrukciónak instrukcióknak
instrumental instrukcióval instrukciókkal
causal-final instrukcióért instrukciókért
translative instrukcióvá instrukciókká
terminative instrukcióig instrukciókig
essive-formal instrukcióként instrukciókként
essive-modal
inessive instrukcióban instrukciókban
superessive instrukción instrukciókon
adessive instrukciónál instrukcióknál
illative instrukcióba instrukciókba
sublative instrukcióra instrukciókra
allative instrukcióhoz instrukciókhoz
elative instrukcióból instrukciókból
delative instrukcióról instrukciókról
ablative instrukciótól instrukcióktól
non-attributive
possessive - singular
instrukcióé instrukcióké
non-attributive
possessive - plural
instrukcióéi instrukciókéi
Possessive forms of instrukció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. instrukcióm instrukcióim
2nd person sing. instrukciód instrukcióid
3rd person sing. instrukciója instrukciói
1st person plural instrukciónk instrukcióink
2nd person plural instrukciótok instrukcióitok
3rd person plural instrukciójuk instrukcióik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]