igazolvány

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

igazol +‎ -vány

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiɡɒzolvaːɲ]
  • Hyphenation: iga‧zol‧vány

Noun

[edit]

igazolvány (plural igazolványok)

  1. certificate, pass, ID, identification, ident (a document or documents serving as evidence of a person's identity)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative igazolvány igazolványok
accusative igazolványt igazolványokat
dative igazolványnak igazolványoknak
instrumental igazolvánnyal igazolványokkal
causal-final igazolványért igazolványokért
translative igazolvánnyá igazolványokká
terminative igazolványig igazolványokig
essive-formal igazolványként igazolványokként
essive-modal
inessive igazolványban igazolványokban
superessive igazolványon igazolványokon
adessive igazolványnál igazolványoknál
illative igazolványba igazolványokba
sublative igazolványra igazolványokra
allative igazolványhoz igazolványokhoz
elative igazolványból igazolványokból
delative igazolványról igazolványokról
ablative igazolványtól igazolványoktól
non-attributive
possessive - singular
igazolványé igazolványoké
non-attributive
possessive - plural
igazolványéi igazolványokéi
Possessive forms of igazolvány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. igazolványom igazolványaim
2nd person sing. igazolványod igazolványaid
3rd person sing. igazolványa igazolványai
1st person plural igazolványunk igazolványaink
2nd person plural igazolványotok igazolványaitok
3rd person plural igazolványuk igazolványaik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]