helyiség

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hely +‎ -i + -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɛjiʃeːɡ]
  • Hyphenation: he‧lyi‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

[edit]

helyiség (plural helyiségek)

  1. room (a separate part of a building, enclosed by walls, a floor and a ceiling)

Usage notes

[edit]

Not to be confused with helység (place, locality such as city, town, village, etc.).

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative helyiség helyiségek
accusative helyiséget helyiségeket
dative helyiségnek helyiségeknek
instrumental helyiséggel helyiségekkel
causal-final helyiségért helyiségekért
translative helyiséggé helyiségekké
terminative helyiségig helyiségekig
essive-formal helyiségként helyiségekként
essive-modal
inessive helyiségben helyiségekben
superessive helyiségen helyiségeken
adessive helyiségnél helyiségeknél
illative helyiségbe helyiségekbe
sublative helyiségre helyiségekre
allative helyiséghez helyiségekhez
elative helyiségből helyiségekből
delative helyiségről helyiségekről
ablative helyiségtől helyiségektől
non-attributive
possessive - singular
helyiségé helyiségeké
non-attributive
possessive - plural
helyiségéi helyiségekéi
Possessive forms of helyiség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. helyiségem helyiségeim
2nd person sing. helyiséged helyiségeid
3rd person sing. helyisége helyiségei
1st person plural helyiségünk helyiségeink
2nd person plural helyiségetek helyiségeitek
3rd person plural helyiségük helyiségeik

Derived terms

[edit]
Compound words

See also

[edit]

Further reading

[edit]