beleitek

Hungarian

Etymology

From the bel- stem of bél +‎ -eitek (possessive suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛlɛjitɛk]
• Hyphenation: be‧le‧i‧tek

Noun

beleitek

1. second-person plural multiple-possession possessive of bél

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	beleitek
accusative	—	beleiteket
dative	—	beleiteknek
instrumental	—	beleitekkel
causal-final	—	beleitekért
translative	—	beleitekké
terminative	—	beleitekig
essive-formal	—	beleitekként
essive-modal	—	beleitekül
inessive	—	beleitekben
superessive	—	beleiteken
adessive	—	beleiteknél
illative	—	beleitekbe
sublative	—	beleitekre
allative	—	beleitekhez
elative	—	beleitekből
delative	—	beleitekről
ablative	—	beleitektől
non-attributive possessive - singular	—	beleiteké
non-attributive possessive - plural	—	beleitekéi