üldözés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

üldöz (to chase) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈyldøzeːʃ]
  • Hyphenation: ül‧dö‧zés

Noun

[edit]

üldözés (plural üldözések)

  1. chase, pursuit, hunt
  2. (politics) persecution
    Synonym: (from the victim's point of view) üldöztetés
  3. (law) prosecution (prosecuting or penalizing some behavior)
    Synonyms: büntetés, szankció
  4. (rare) harassing, pestering, harassment
    Synonyms: zaklatás, szekírozás, nyaggatás, abajgatás

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative üldözés üldözések
accusative üldözést üldözéseket
dative üldözésnek üldözéseknek
instrumental üldözéssel üldözésekkel
causal-final üldözésért üldözésekért
translative üldözéssé üldözésekké
terminative üldözésig üldözésekig
essive-formal üldözésként üldözésekként
essive-modal
inessive üldözésben üldözésekben
superessive üldözésen üldözéseken
adessive üldözésnél üldözéseknél
illative üldözésbe üldözésekbe
sublative üldözésre üldözésekre
allative üldözéshez üldözésekhez
elative üldözésből üldözésekből
delative üldözésről üldözésekről
ablative üldözéstől üldözésektől
non-attributive
possessive - singular
üldözésé üldözéseké
non-attributive
possessive - plural
üldözéséi üldözésekéi
Possessive forms of üldözés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. üldözésem üldözéseim
2nd person sing. üldözésed üldözéseid
3rd person sing. üldözése üldözései
1st person plural üldözésünk üldözéseink
2nd person plural üldözésetek üldözéseitek
3rd person plural üldözésük üldözéseik

Derived terms

[edit]
Compound words
[edit]

Further reading

[edit]