óír

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: oir, OIr, oír, óir, òir, oïr, -oir, and -óir

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ó (ancient, old) +‎ ír (Irish)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈoːjiːr]
  • Hyphenation: óír
  • Rhymes: -iːr

Adjective

[edit]

óír (not comparable)

  1. Old Irish

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative óír óírek
accusative óírt óíreket
dative óírnek óíreknek
instrumental óírrel óírekkel
causal-final óírért óírekért
translative óírré óírekké
terminative óírig óírekig
essive-formal óírként óírekként
essive-modal óírül
inessive óírben óírekben
superessive óíren óíreken
adessive óírnél óíreknél
illative óírbe óírekbe
sublative óírre óírekre
allative óírhez óírekhez
elative óírből óírekből
delative óírről óírekről
ablative óírtől óírektől
non-attributive
possessive - singular
óíré óíreké
non-attributive
possessive - plural
óíréi óírekéi

Noun

[edit]

óír (countable and uncountable, plural óírek)

  1. Old Irish (person)
  2. Old Irish (language)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative óír óírek
accusative óírt óíreket
dative óírnek óíreknek
instrumental óírrel óírekkel
causal-final óírért óírekért
translative óírré óírekké
terminative óírig óírekig
essive-formal óírként óírekként
essive-modal
inessive óírben óírekben
superessive óíren óíreken
adessive óírnél óíreknél
illative óírbe óírekbe
sublative óírre óírekre
allative óírhez óírekhez
elative óírből óírekből
delative óírről óírekről
ablative óírtől óírektől
non-attributive
possessive - singular
óíré óíreké
non-attributive
possessive - plural
óíréi óírekéi
Possessive forms of óír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. óírem óírjeim
2nd person sing. óíred óírjeid
3rd person sing. óírje óírjei
1st person plural óírünk óírjeink
2nd person plural óíretek óírjeitek
3rd person plural óírjük óírjeik