kiemel
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]kiemel
- (transitive) to lift out, to raise, to pull out, to take out (followed by -ból/-ből)
- Kiemeltem a bőröndöt a csomagtartóból. ― I pulled the suitcase out of the trunk.
- (transitive) to stress, to highlight, to emphasize, to underline, to accentuate
Conjugation
[edit]conjugation of kiemel
Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | kiemelek | kiemelsz | kiemel | kiemelünk | kiemeltek | kiemelnek | |
Def. | kiemelem | kiemeled | kiemeli | kiemeljük | kiemelitek | kiemelik | |||
2nd-p. o. | kiemellek | ― | |||||||
Past | Indef. | kiemeltem | kiemeltél | kiemelt | kiemeltünk | kiemeltetek | kiemeltek | ||
Def. | kiemeltem | kiemelted | kiemelte | kiemeltük | kiemeltétek | kiemelték | |||
2nd-p. o. | kiemeltelek | ― | |||||||
Future | Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog emelni. | ||||||||
Archaic Preterit |
Indef. | kiemelék | kiemelél | kiemele | kiemelénk | kiemelétek | kiemelének | ||
Def. | kiemelém | kiemeléd | kiemelé | kiemelénk | kiemelétek | kiemelék | |||
2nd-p. o. | kiemelélek | ― | |||||||
Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kiemel vala, kiemelt vala/volt. | ||||||||
Archaic Future |
Indef. | kiemelendek | kiemelendesz | kiemelend | kiemelendünk | kiemelendetek | kiemelendenek | ||
Def. | kiemelendem | kiemelended | kiemelendi | kiemelendjük | kiemelenditek | kiemelendik | |||
2nd-p. o. | kiemelendelek | ― | |||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | kiemelnék | kiemelnél | kiemelne | kiemelnénk | kiemelnétek | kiemelnének | |
Def. | kiemelném | kiemelnéd | kiemelné | kiemelnénk (or kiemelnők) |
kiemelnétek | kiemelnék | |||
2nd-p. o. | kiemelnélek | ― | |||||||
Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. kiemelt volna | ||||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | kiemeljek | kiemelj or kiemeljél |
kiemeljen | kiemeljünk | kiemeljetek | kiemeljenek | |
Def. | kiemeljem | kiemeld or kiemeljed |
kiemelje | kiemeljük | kiemeljétek | kiemeljék | |||
2nd-p. o. | kiemeljelek | ― | |||||||
(Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. kiemelt légyen | ||||||||
Infinitive | kiemelni | kiemelnem | kiemelned | kiemelnie | kiemelnünk | kiemelnetek | kiemelniük | ||
Other forms |
Verbal noun | Present part. | Past part. | Future part. | Adverbial participle | Causative | |||
kiemelés | kiemelő | kiemelt | kiemelendő | kiemelve (kiemelvén) | kiemeltet | ||||
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs). | |||||||||
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem emel ki or ki is emel. |
potential conjugation of kiemel
Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | kiemelhetek | kiemelhetsz | kiemelhet | kiemelhetünk | kiemelhettek | kiemelhetnek | |
Def. | kiemelhetem | kiemelheted | kiemelheti | kiemelhetjük | kiemelhetitek | kiemelhetik | |||
2nd-p. o. | kiemelhetlek | ― | |||||||
Past | Indef. | kiemelhettem | kiemelhettél | kiemelhetett | kiemelhettünk | kiemelhettetek | kiemelhettek | ||
Def. | kiemelhettem | kiemelhetted | kiemelhette | kiemelhettük | kiemelhettétek | kiemelhették | |||
2nd-p. o. | kiemelhettelek | ― | |||||||
Archaic Preterit |
Indef. | kiemelheték | kiemelhetél | kiemelhete | kiemelheténk | kiemelhetétek | kiemelhetének | ||
Def. | kiemelhetém | kiemelhetéd | kiemelheté | kiemelheténk | kiemelhetétek | kiemelheték | |||
2nd-p. o. | kiemelhetélek | ― | |||||||
Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kiemelhet vala, kiemelhetett vala/volt. | ||||||||
Archaic Future |
Indef. | kiemelhetendek or kiemelandhatok |
kiemelhetendesz or kiemelandhatsz |
kiemelhetend or kiemelandhat |
kiemelhetendünk or kiemelandhatunk |
kiemelhetendetek or kiemelandhattok |
kiemelhetendenek or kiemelandhatnak | ||
Def. | kiemelhetendem or kiemelandhatom |
kiemelhetended or kiemelandhatod |
kiemelhetendi or kiemelandhatja |
kiemelhetendjük or kiemelandhatjuk |
kiemelhetenditek or kiemelandhatjátok |
kiemelhetendik or kiemelandhatják | |||
2nd-p. o. | kiemelhetendelek or kiemelandhatlak |
― | |||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | kiemelhetnék | kiemelhetnél | kiemelhetne | kiemelhetnénk | kiemelhetnétek | kiemelhetnének | |
Def. | kiemelhetném | kiemelhetnéd | kiemelhetné | kiemelhetnénk (or kiemelhetnők) |
kiemelhetnétek | kiemelhetnék | |||
2nd-p. o. | kiemelhetnélek | ― | |||||||
Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. kiemelhetett volna | ||||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | kiemelhessek | kiemelhess or kiemelhessél |
kiemelhessen | kiemelhessünk | kiemelhessetek | kiemelhessenek | |
Def. | kiemelhessem | kiemelhesd or kiemelhessed |
kiemelhesse | kiemelhessük | kiemelhessétek | kiemelhessék | |||
2nd-p. o. | kiemelhesselek | ― | |||||||
(Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. kiemelhetett légyen | ||||||||
Inf. | (kiemelhetni) | (kiemelhetnem) | (kiemelhetned) | (kiemelhetnie) | (kiemelhetnünk) | (kiemelhetnetek) | (kiemelhetniük) | ||
Positive adjective | kiemelhető | Neg. adj. | kiemelhetetlen | Adv. part. | (kiemelhetve / kiemelhetvén) | ||||
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem emelhet ki or ki is emelhet. |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- kiemel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN