eposz

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology

[edit]

Borrowed from Latin epos (epic) (compare English epos (obsolete), German Epos), from Ancient Greek ἔπος (épos, speech, story).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛpos]
  • Hyphenation: eposz
  • Rhymes: -os

Noun

[edit]

eposz (plural eposzok)

  1. (poetry) epic (extended narrative poem in elevated or dignified language)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative eposz eposzok
accusative eposzt eposzokat
dative eposznak eposzoknak
instrumental eposszal eposzokkal
causal-final eposzért eposzokért
translative eposszá eposzokká
terminative eposzig eposzokig
essive-formal eposzként eposzokként
essive-modal
inessive eposzban eposzokban
superessive eposzon eposzokon
adessive eposznál eposzoknál
illative eposzba eposzokba
sublative eposzra eposzokra
allative eposzhoz eposzokhoz
elative eposzból eposzokból
delative eposzról eposzokról
ablative eposztól eposzoktól
non-attributive
possessive - singular
eposzé eposzoké
non-attributive
possessive - plural
eposzéi eposzokéi
Possessive forms of eposz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. eposzom eposzaim
2nd person sing. eposzod eposzaid
3rd person sing. eposza eposzai
1st person plural eposzunk eposzaink
2nd person plural eposzotok eposzaitok
3rd person plural eposzuk eposzaik

Derived terms

[edit]
Compound words
[edit]

Further reading

[edit]
  • eposz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • eposz in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).