űrhajó
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]űr (“space”) + hajó (“ship”), a calque of German Raumschiff.[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]űrhajó (plural űrhajók)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | űrhajó | űrhajók |
accusative | űrhajót | űrhajókat |
dative | űrhajónak | űrhajóknak |
instrumental | űrhajóval | űrhajókkal |
causal-final | űrhajóért | űrhajókért |
translative | űrhajóvá | űrhajókká |
terminative | űrhajóig | űrhajókig |
essive-formal | űrhajóként | űrhajókként |
essive-modal | — | — |
inessive | űrhajóban | űrhajókban |
superessive | űrhajón | űrhajókon |
adessive | űrhajónál | űrhajóknál |
illative | űrhajóba | űrhajókba |
sublative | űrhajóra | űrhajókra |
allative | űrhajóhoz | űrhajókhoz |
elative | űrhajóból | űrhajókból |
delative | űrhajóról | űrhajókról |
ablative | űrhajótól | űrhajóktól |
non-attributive possessive - singular |
űrhajóé | űrhajóké |
non-attributive possessive - plural |
űrhajóéi | űrhajókéi |
Possessive forms of űrhajó | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | űrhajóm | űrhajóim |
2nd person sing. | űrhajód | űrhajóid |
3rd person sing. | űrhajója | űrhajói |
1st person plural | űrhajónk | űrhajóink |
2nd person plural | űrhajótok | űrhajóitok |
3rd person plural | űrhajójuk | űrhajóik |
Derived terms
[edit]Compound words
References
[edit]- ^ See in the entry of űrmérték in űrhajó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- űrhajó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN